" A jelentős építészeti alkotások minden időben vagy a táj, vagy az épített környezet, gyakran mindkettő meghatározó elemeivé váltak. Akkor alakult ki a harmonikus végeredmény a legnagyobb természetességgel, ha a környezet adottságai a mű befogadására készen álltak."
"A templom elhelyezésével a tér egyszerre városszerkezeti és eszmei vonatkozásban vált központtá"
"Az új városrész korszerű villáival, vidám, zöld környezetével, ezt a kubuszos, világos, józan, katolikus gondolat egyszerűségét szimbolizáló, mindenkit feltartóztató és invitáló terv megoldását követelte. [...] A ragyogó, kívülről zárt formájú, nehézkes, horizontálisan fekvő tömeget, a templomot, karcsú, vertikális, feltörő toronnyal egészítette ki, amelyhez a környezet - hegyek, dombok - adják a teljesség kedvéért a diagonális egyensúlyt."
A korabeli sajtó fényképfelvételei ezt tökéletesen igazolják. Az Ördög-árok völgye, a bele torkolló Pasaréti út jobboldalán enyhén emelkedő domboldal, az erre kapaszkodó Csévy út és a Törökvész dűlő gerince -ha gondolatban kiemeljük a képből a templom együttesét- városon kívüli táj, természeti környezet marad csupán."
"IX. Piusz Pápa 1924. szeptember 1-én alapította meg az Itáliai Egyházművészeti Központ Pápai Bizottságát, amely föltárta a katolikus világegyház legfelsőbb irányításában megnyilvánuló új szemléletet, a modern építészet befogadását. Négy alapelv megtartására vonta fel a figyelmet: 1. Alkalmazkodás a liturgiához; 2. A környezet harmóniájának megtartása; 3. A materiális pompa helyett a belső értékek dominanciája; 4. A belső terek kiképzése és a liturgikus tárgyak anyagszerűsége.
"A tervező művész úgy kívül, mint belül a teret, a fényt, árnyékot, az anyag érzéki hatását szellemesen harmonizálja."
"Elhelyezésénél fő szempont volt, hogy egyrészt a festői környezetbe illeszkedjen bele, másrészt a Hadapród-utca, illetőleg a Pasaréti-út felől jövet domináló képet nyújtson. A templom teste a Pasaréti úttal párhuzamosan, a mellette lévő, csak egy alacsony loggiával a templomhoz kapcsolt campanille pedig a Pasaréti-út törésvonalának tengelyébe állítva oly módon, hogy a Pasaréti úton a városból jövők a tornyot látják térlezárásképpen."
"Ami a templom stílusát, belső és külső megjelenését illeti, megállapítom, hogy őszinte eszközökkel monumentális hatásokra törekszik a tervező és ezt a célját el is éri. A nagy mértanias tömegek arányos felépítésűek, és tiszta élek, nagy fény-árnyék és reflexhatások között a tervező előadja poétikus mondanivalóját is"
Forrás: Harsányi István-Vladár Ágnes: A pasaréti Páduai Szent Antal templom, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 1999
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése