2013. február 12., kedd

Pasaréti prédikációk - Református Gyülekezet

http://www.refpasaret.hu/pasaret/index.php?page=2012

Helyszín: Pasaréti Református Gyülekezet, Budapest, Torockó tér 1.

"Gyülekezetünk az 50 budapesti református gyülekezet egyike, a város nyugati szélén. A templom 70 évvel ezelőtt épült, ún. Bauhaus stílusban, 600 férőhellyel." 
(idézet a honlapról)

Itt lakunk

http://2.kerulet.ittlakunk.hu/

Emlékek

Ezen a honlapon az alábbi kommentek érkeztek a fenti kép láttán.

"Napi séták helyszíne nagymamámmal. A templom előtt, a bejárattól balra volt egy kilométerkő-szerű kő, arra szerettem ráállni és leugrálni róla. Óvodás évek."

"Ez nagyon könnyű, Pasaréti tér...
Pedig nem is vagyok fővárosi.
De az a kávézó nagyon jó ott, egyik kedvencem..."


"Ez bizony a Pasaréti tér valamikor a harmincas évek közepén. Még a patika is hiányzik, pedig az vagy ötven éve már megvolt. Érdekes még, hogy milyen üres a hegy. Hol van még a Csalán utca vagy a Kapy út?"


Németh Miklós - Pasarét, 2003


techika: olaj, karton
méret: 70x100 cm
jelzés: j. középen: P. Cs. V. M

Ötös busz


"1926. július 19-én indult az 5-ös autóbusz. A Ferenc József (Roosevelt) térről indult, és a Fő utcán át a Marczibányi térigközlekedett, majd 1929augusztus 1-jén útvonalát a Retek utcán túl a János Kórházig (Széna térig) hosszabbították. Az1930-as évek végétől az Aréna (Dózsa György) út – István út – Dohány utca (ellenkező irányban: Wesselényi utca – Dembinszky utca) – Károly körút – Deák Ferenc tér – Deák Ferenc utca (Erzsébet tér) – Vörösmarty tér – Dorottya utca (gr. Tiszai István utca) – Ferenc József tér – Lánchíd – Fő utca – Batthyány tér – Batthyány utca – Mária utca – Széna tér – Retek utca – Pasaréti út – Hadapród utca útvonalon közlekedett. Ekkor a menetidő 32 perc volt.
1944 decemberében a járat – Budapest ostroma miatt – megszűnt, majd 1945augusztus 5-én 5-ös jelzéssel gyorsjáratot indítottak a Deák Ferenc tér – Múzeum körút – pontonhíd – Szent Gellért tér – Krisztina körút – Széll Kálmán (Moszkva) tér útvonalon. A buszok 1946január 5-től az újra átadott Ferenc József (Szabadság) hídon át közlekedtek, majd 1946január 18-án elkészült az új Kossuth híd, így ezután erre jártak. Ezzel az 5-ös busz gyorsjárati jellege meg is szűnt.
Üzemanyag hiány miatt 1946március 5-étől a buszjárat közlekedése szünetelt, majd 1946március 20-ánengedélyezték a buszok Kossuth hídon való átkelését, ezért ezután a Blaha Lujza tér – Kossuth híd – Széll Kálmán (Moszkva) tér útvonalon közlekedtek. Útvonalát 1947szeptember 16-án a Széll Kálmán (Moszkva) tértől a Pasaréti térighosszabbították. 1948február 16-ától az 5-ös busz ismét a Dózsa György út – Dohány utca útvonalon közlekedett a Pasaréti tér felé, majd szeptember 28-án elindult az 5-ös operai járata is.
1950november 2-án indult el a főváros első gyorsjárata 105-ös jelzéssel a Deák Ferenc tér és a Pasaréti tér között, de1951január 27-én a 105-ös gyorsjáratot – jármű-kihasználatlanság miatt – megszüntették, ám 1971szeptember 3-án(20 év szünet után) újra elindították a 105-ös gyorsjáratot. Útvonala az eredeti maradt.
1972. december 23-ától az 5-ös autóbuszok a Március 15-e térről az Erzsébet hídon át közlekedtek a Pasaréti térre. (A kieső szakaszon a 74-es busz közlekedett tovább. Ezt néhány évvel később a 74-es trolibusz (Budapest) váltotta fel.) Ugyanezen a napon szüntették meg a 105-ös gyorsjáratot, de 1974. szeptember 2-ától ismét közlekedett a 105-ös, aminek 1977január 1-jétől 5gy az új jelzés, de 1990. augusztus 31-én az 5gy autóbuszjárat – jármű-kihasználatlanság miatt – megszűnt.
1990. december 11-étől a 105-ös busz a Hősök tere és az Apor Vilmos tér között közlekedett. (Ez a járat a 4-es buszvonalának „kettévágása” után a budai szakaszát pótolja.) 1995. március 18-ától, a Földalatti felújítása miatt a 105-ös autóbuszok már csak a Deák Ferenc térről közlekedtek az Apor Vilmos térre.[1] 2007. szeptember 3-án a 4-es, 4gy és 105-ös autóbuszokat összevonták, így a 105-ös jelzésű autóbusz a Gyöngyösi utca és az Apor Vilmos tér között közlekedett, akárcsak a régi 4-es busz.
2008. szeptember 6-ától az 5-ös autóbuszjáratot összevonták a 67V villamospótló, és a 25-ös buszokkal, így útvonala egészen Rákospalotáig hosszabbodott."

Forrás: wikipedia

Majd Szent Antal megsegít!


Ady Endre: Szent Antal tisztelete
(részlet)
Mikor tudom, hogy
Vagyok az, aki voltam
S mikor az Ember
Jól be- és kibomoltan
Fetreng és őrjöng,
Száguld és szenved,
Hadd imádjam meg,
Én, a kálvinista,
A páduai Antalt,
A szentet.










Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)
Majd Szent Antal megsegít!

A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem Páduai Szent Antal (1195–1231. jún. 13). Jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.
Az igazi Antal, Lisszabon szülötte, csak annyiban felel meg a róla kialakult képnek, hogy fiatalon halt meg. Az eretnek- és szerzetesmozgalmak századának volt a fia, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc kortársa. Észak-Itália és Dél-Franciaország eretnekségekbe tántorodó tömegeit térítgette vissza a „helyes” útra a szó fegyverével. Érdemei elismeréséül IX. Gergely pápa alig 10 hónappal halála után szentté avatta. Hogy a szentté nyilvánítást a jámbor közvélemény is jóváhagyja, arról az egyház gondoskodott: e tíz hónap alatt Antal padovai sírjánál rengeteg csoda történt, számtalan kérés és ima talált meghallgatásra. Ez a tíz hónap alapozta meg Szent Antal későbbi közbenjárói hírnevét.
[…]
Legnépszerűbb legendája szerint a szent egy zsidó embert meg akart győzni arról, hogy Krisztus valóban jelen van az oltáriszentségben. Ezért a zsidó szamarát a kehely és az ostya elé vezette. Az állat a szentségek láttán letérdepelt. Így lett a szamár Szent Antal jelvénye. Választásának volt valóságalapja is. Általában papi személynek – alázatát meg foglalkozása békés voltát bizonyítandó, és mivel Jézus is szamárháton vonult be Jeruzsálembe – nem illett lóra ülnie.

Eredetileg Fernando névre keresztelték. Tizenhat éves lehetett, amikor belépett szülővárosának ágostonos kanonokrendi kolostorába. Végül 1220 nyarán csatlakozott a ferencesekhez. Keresztnevét templomuk védőszentjének, Remete Szent Antalnak a nevére cserélte. Tudásának és kiváló szónoki képességének köszönhetően Szent Ferenc megbízatásával megalapította a ferences rend első tanulmányi házát Bolognában, és ő lett a teológia első tanára. 1227-ben végleg visszatért és Páduában (Padova) és környékén tevékenykedett. Életének utolsó évében a composanpietroi remeteségben élt. Barátja egy hatalmas diófán készített neki kunyhót. Úton Pádua felé hunyt el. Itt is temették el a Santa Maria Maggiore templomban. Alig tíz hónappal a halála után XI. Gergely pápa szentté avatta. 1946-ban pedig XII. Piusz egyháztanítóvá nyilvánította.

2013. február 10., vasárnap




"Mint áradó tejfolyó, úszik előre,
a smaragd táj gondolataként gomolyog,
ősköltemények tömörsége benne
és ősszivek nyugalma."

Reményik Sándor

2013. február 8., péntek

Válság akkor (és most?)

"1929-33 közötti gazdasági válság, a Németországból kiinduló hiperinfláció, a nagymérvű recesszió, a világ szinte minden országára kiterjedt. Budapesten 1920-30 között városképet meghatározó jelentősebb középítkezés nem folyt. A trianoni békeszerződést követő dermedtség oldódásával a főváros lélekszámában dinamikus fejlődésnek indult. 1920. február 27-én lépett életbe a budapesti egyházközségek egységes szabályzata. Eredményeként 1920 után 15 új plébánia, valamint esperesi kerületek alakultak a fővárosban. Az ezt követő évtizedben a templomok száma 29-ről 52-re növekedett. A budai ferences plébánia számára egyre kilátástalanabbnak tűnt a sokasodó hívek ellátása, így a ferencesek úgy látták jónak, hogy Pasarétre letelepedve templomot és rendházat építenek."

Forrás: Harsányi István-Vladár Ágnes: A pasaréti Páduai Szent Antal templom, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 1999

Szakrális táj

Templomok völgye, Agrigento, Szicília
Dóm, Erfurt, Németország
San Francesco, Assisi, Olaszország
Apátság, Melk, Ausztria
Notre Dame zu Haut, Ronchamp, Franciaország
Pálos-rendi templom, Pécs

Talajmechanikai találkozási pont



"A telek tengerszint feletti magassága a templomfőbejárat előtt 100,60 m Af volt az építés idején. Azóta ez módosult az útépítések ls a tereprendezések miatt, így biztosabb meghatározás a templomhajó padlószintje, amelynek értéke 101,53 Af. A telek az Ördög-árok völgyében, részben a Törökvész domblábára húzódik. Itt egy ÉNy-DK-i irányú vetővonal húzódik. A Törökvész-dombláb alaphegysége oligocén-kori tömör, jó teherviselő rétegződésű, míg az Ördög-árok völgye fiatal, holocén-kori üledék. [...] A lejtő-törmelékben kis mennyiségben, a talajban lévő víz a domb felől, az Ördög-árok felé szivárog."

Forrás: Harsányi István-Vladár Ágnes: A pasaréti Páduai Szent Antal templom, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 1999
VÁTI, Talajmechanikai szakvélemény

Táj és templom



" A jelentős építészeti alkotások minden időben vagy a táj, vagy az épített környezet, gyakran mindkettő meghatározó elemeivé váltak. Akkor alakult ki a harmonikus végeredmény a legnagyobb természetességgel, ha a környezet adottságai a mű befogadására készen álltak."

 "A templom elhelyezésével a tér egyszerre városszerkezeti és eszmei vonatkozásban vált központtá"


"Az új városrész korszerű villáival, vidám, zöld környezetével, ezt a kubuszos, világos, józan, katolikus gondolat egyszerűségét szimbolizáló, mindenkit feltartóztató és invitáló terv megoldását követelte. [...] A ragyogó, kívülről zárt formájú, nehézkes, horizontálisan fekvő tömeget, a templomot, karcsú, vertikális, feltörő toronnyal egészítette ki, amelyhez a környezet - hegyek, dombok - adják a teljesség kedvéért a diagonális egyensúlyt."
A korabeli sajtó fényképfelvételei ezt tökéletesen igazolják. Az Ördög-árok völgye, a bele torkolló Pasaréti út jobboldalán enyhén emelkedő domboldal, az erre kapaszkodó Csévy út és a Törökvész dűlő gerince -ha gondolatban kiemeljük a képből a templom együttesét- városon kívüli táj, természeti környezet marad csupán."  

"IX. Piusz Pápa 1924. szeptember 1-én alapította meg az Itáliai Egyházművészeti Központ Pápai Bizottságát, amely föltárta a katolikus világegyház legfelsőbb irányításában megnyilvánuló új szemléletet, a modern építészet befogadását. Négy alapelv megtartására vonta fel a figyelmet: 1. Alkalmazkodás a liturgiához; 2. A környezet harmóniájának megtartása; 3. A materiális pompa helyett a belső értékek dominanciája; 4. A belső terek kiképzése és a liturgikus tárgyak anyagszerűsége.

"A tervező művész úgy kívül, mint belül a teret, a fényt, árnyékot, az anyag érzéki hatását szellemesen harmonizálja."

"Elhelyezésénél fő szempont volt, hogy egyrészt a festői környezetbe illeszkedjen bele, másrészt a Hadapród-utca, illetőleg a Pasaréti-út felől jövet domináló képet nyújtson. A templom teste a Pasaréti úttal párhuzamosan, a mellette lévő, csak egy alacsony loggiával a templomhoz kapcsolt campanille pedig a Pasaréti-út törésvonalának tengelyébe állítva oly módon, hogy a Pasaréti úton a városból jövők a tornyot látják térlezárásképpen."

"Ami a templom stílusát, belső és külső megjelenését illeti, megállapítom, hogy őszinte eszközökkel monumentális hatásokra törekszik a tervező és ezt a célját el is éri. A nagy mértanias tömegek arányos felépítésűek, és tiszta élek, nagy fény-árnyék és reflexhatások között a tervező előadja poétikus mondanivalóját is"

Forrás: Harsányi István-Vladár Ágnes: A pasaréti Páduai Szent Antal templom, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 1999



2013. február 7., csütörtök

Pasaréti korai modern műemlékek és kortárs épületek


Pasaréti korai modern műemlékek nagyobb térképen való megjelenítése

Forrás: Vargha Mihály (szerk.): Pasarét és környéke, Arturia Kiadó, Budapest, 2000

Fogaskerekű



Forrás: http://filmhiradok.nava.hu

Rőzseszedés a Hűvösvölgyön



Forrás: http://filmhiradok.nava.hu

Hűvösvölgyi futóverseny


forrás: http://filmhiradok.nava.hu

Ajtó, utca, körforgalom

http://www.litera.hu/hirek/ajto_utca_korforgalom

Meredek utcák

"Én igazán szerencsés embernek tarthatom magam, mert egész életemben Budán laktam. És Budán élni jó. Hol volt Pesten annyi zöld terület, ahol reggeltől estig rúghattuk a labdát? Hol van a Duna túlsó oldalán annyi meredek utca, ahol naponta többször is életveszélyes tempóban lehet leszáguldani egy ócska bringával? Hol lehetett odaát hápogó kacsákkal, rikoltozó libákkal, mekegő kecskékkel találkozni a nyílt utcán? Pedig ez így volt, ráadásul az Endrődi Sándor utcában, ahol laktam.
A világ azóta persze megváltozott, de a Pasaréti út végén változatlanul ott van az erdő, ahová oly sokszor jártam a kislányommal sétálni, aztán egyedül futni, egészen fel a Hármashatár-­hegyre. Anyám gyakran leküldött vásárolni a Budagyöngye piacra, ahol néhány fabódéban árulták a krumplit, répát, hagymát. Ma már mindezt a Budagyöngye Bevásárlóközpontban szerezhetem be, de ha akarok, ugyanitt vehetek repülő- meg színházjegyet is, francia sajtot és magyar bort.
Sok ismerősöm, barátom él „odaát”. Többen mondták közülük, hogy sokszor hónapok telnek el, hogy bármelyik dunai hídon átjöttek volna, mert nincs dolguk Budán. Nehezen tudom eldönteni, hogy sajnáljam vagy irigyeljem őket. Remélem, ha ez a könyv a kezükbe kerül, kedvet kapnak fővárosunk szebbik részének felfedezésére is."


Szilágyi János előszava Verrasztó Gábor: Fedák Sári és a Mészárosné háza című könyvéhez (Napkút Kiadó, Budapest, 2012)

Pasaréti Ferences Alapítvány

MAGYAR TERMÉNY olcsón, termelőtől – a magyar gazdák támogatására a Pasaréti Ferences Alapítvány szervezésében

2011. szeptember 24-én, szombaton 08.00-12.00 között a Kájoni János Ház udvarán kiváló minőségű, Bartha János sonkádi magyar termelő által megtermelt almát, Dobó László Szeged-környéki gazda által termelt krumplit, répát; valamint Szandai József által hozott biotermelésű herencsényi mézet lehet vásárolni. "

http://www.pfa.hu/kajoni_hirek/alma_krumpli_repa_mez

Niczki Tamás: Hazai modern lakóházak tanulsága - DLA értekezés


„A lakóháznak nem a térből visszavonuló menedéknek, hanem magának a térben zajló életnek kellene lennie”
(Moholy-Nagy László)


"Füst Milán például így  nyilatkozott a számára rideg modern lakóépítészetről: „Csak csontváz, hús nincs rajta. Legfeljebb oly csontváz, amely be van festve. – csak a szerkezet – mindenütt szerkezet… a tér
kihangsúlyozva […]  – S laknál ebben? – ebben a síkos, túltiszta, túlfehér, sterilizált világban, amelyben egy meghitt helyecske sincs? – Linóleum, üveg, vas csempe… csupa testnek idegen anyag mindenütt…”
 A haladó gondolkozású író-költő ezeket a sorokat Kozma Lajos Havas villájában tett látogatása után jegyezte fel a naplójában. Érezhetően tartózkodott annak világától, pedig Kozma – saját megnyilatkozásai szerint - a szigorúan vett funkcionális elvárásokon túl szellemi igényeket is próbált kielégíteni családi
házaiban. "

"A modern klasszikus korszakában a konvencionális megoldásokat elvetve, gyakran az életmód megtervezését is feladatul tűzték ki az építészek. A funkcionális igények kielégítésénél többet vállaltak magukra. "


"A lakóépületnek a bentlakók identitását kell tükröznie. Ez egy olyan jellemzője lehet, amely a világ változása közben is mindig érvényes marad. Mi tudja jobban kifejezni a lakók identitását a lakóépületnél? Vagyis, mennyire kell a lakókörnyezetnek tükröznie a benne élők karakterét, illetve, mely pontig szólhat bele az alkotó, a ház kialakításába? Meddig mehet el a tervező a lakó életmódjának a meghatározásában? A kérdések sorát hosszan folytathatnánk. Ma az építész és a leendő lakó kapcsolata rendkívül
összetett, a gyorsan változó életformák és különböző lakók eltérő elvárásai pedig újabb és újabb nehézségeket gördítenek a tervező elé.
 [...]
Érdekes azonban az a különbség, amelyet az ugyancsak Molnár tervezte Pasaréti út és Trombitás utca sarkán álló, társasháznál tapasztalhatunk.  (Bp. II. Pasaréti út 7, Molnár Farkas) A megjelenésében sokkal összetettebb épületre, úgy tűnik, tulajdonosai jobban vigyáztak: a korábban rossz állapotba került házat pár éve nagyjából az eredeti állapotának megfelelően újították fel. Az épületegyüttes főjellegzetessége a zárt erkélyek és loggiák sakktáblaszerű váltakozásából létrejövő Pasaréti úti homlokzat, mely véleményem szerint nagyobb identitást kölcsönöz a bentlakóknak. A komplexebb homlokzati plasztika
minden bizonnyal közelebb hozta a lakóit a házhoz. [...] A lakó identitását erősítheti a karakteres vizuális mintázat, és a használók szabadságfokának növelését engedő (annak következményeivel előre számoló) tervezői magatartás."
"A hiteles alkotás feltételezi a konkrét fizikai környezeten túl, a tágabb értelemben vett gazdasági, társadalmi és kulturális dimenziók ismeretét. Az adott hely lehetőségeinek és korlátainak mérlegelése alapvető fontosságú ahhoz, hogy az épület korszakokon túlmutató értékekkel rendelkezzen."

Forrás: http://dla.epitesz.bme.hu/appendfiles/124-niczki_t_2007_ert.pdf

Körforgalom


"körforgalom olyan forgalomszervezési megoldás, amit főleg nagy forgalmú, vagy veszélyes kereszteződésekben alakítanak ki. Előnye, hogy lelassítás nélkül nehezen lehet áthaladni rajta, illetve csak egy irányba kell figyelni a behajtásnál."

http://www.epito.bme.hu/uvt/oktatas/feltoltesek/BMEEOUV-SN1/uttervezes_07_-_korforgalom_meretezese.pdf

Aldi a lovardában



"Egy újabb bontást vizionáltunk, szürke, jellegtelen doboz-diszkonttal. Tévedtünk: a Tűzoltó utcai lovarda nemhogy megmaradt, hanem kifejezetten érzékeny felújításon esett át."

Építészfórum

Lehet Tescót máshogy is?


"A város kereskedelmi ellátása viszont nem követte a változó igényeket, nagyrészt megmaradt a hetvenes-nyolcvanas évek szintjén. (Az emberek a közeli településekre jártak át bevásárolni.) Ennek ellenére a helyi kereskedők komoly ellenállást tanúsítottak a terjeszkedő „multikkal” szemben. „Tesco épül a sportpálya helyén” hirdették és féltették a település képét. Ezek után a felépült létesítményt mégiscsak úgy emlegetik, mint a „legszebb Tesco”-t ."

Építészfórum

Szomszédünnep

"A világ legtermészetesebb dolga, hogy kedvesen beszélünk azokkal, akik mellettünk laknak, áthívjuk őket vacsorázni, megköszöntjük őket a születésnapjukon, vigyázunk a kutyájukra, ha nyaralni mennek, segítenek megfogni a papagájunkat, ha elrepül, vagy lehozni a macskát a fáról, ha felszalad.

Vagy ez mégsem olyan természetes?

Tegyük meg az első lépéseket, hogy öröm és ne bosszúság legyen az egymás mellett élés!
Csatlakozzon Ön is!


A Hungarofest Nonprofit Kft. 2012. szeptember 22-én, szombaton, immár harmadszor hirdeti meg a Szomszédünnepet. Eddigi partnereinknek köszönjük a szervezőmunkát, reméljük, idén még többen ünnepelhetünk együtt!"

Élet a templom körül

Családi nap
 Húsvét
 
 Örökfogadalom
 Úrnapja
 Virágvasárnap

"Az ember akkor tud igazán szólni, mondjuk egy prédikációban az emberekhez, ha ismeri őket. Nem elegendő csak a szentírást ismerni, [....] de igazán akkor fog egy prédikáció megszólalni, hogyha az ottani embereket a papja ismeri. "
Frész Timóteus, ferences szerzetes az alábbi interjúban:


Forrás: http://pasaret.ofm.hu/

"Nagyon sokan jönnek hozzánk - mondja a plébános, akihez, mikor az ünnepet megelőző szombaton este kilenc körül elbúcsúzom, még érkezik valaki. Gyónni vagy csak beszélgetni? Azt mindenesetre nehéz megmondani - s úgy látszik, ezt a hívek is tudják -, hogy a lelkipásztorkodó ferences papnak meddig is tart a munkaideje. Grácián atya szerint ez a dolga, de szerzetestársai ugyancsak ezt teszik. De azt is tudják mindnyájan - mondja Grácián atya -, hogy nemcsak az egyes papok evangelizálnak, hanem maga a szerzetesközösség is."

Forrás: http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.10.17/0902.html

"A hegyekben élő mesebeli óriások"


„Legyőzni a természetet vagy „belehelyezkedni” úgy, hogy átjárjon; a lényegre összpontosítva megragadni dialektikáját; geometrikusan elrendezni, vagy a kertet megművelve létrehozni a tökéletes természetet, a kiválasztott mikrokozmoszt, a földi paradicsomot, a vad természettel szemben az emberi élethez alkalmazkodó természetet; vagy nevelő céllal az emberi jóság és az igazság tükreként használni – ezek azok a szempontok, amelyekhez szépen sorban, pontos és kidolgozott építészeti válaszokat kell hozzárendelnünk.”
Vittorio Gregotti fenti, 1966-ban írt sorai építészet és természet viszonyának új megközelítésére utalnak.1 Bár a második világháborút követő két évtized a modern építészet számos problémáját vetette fel, az építészet – természet viszony valahogy kimaradt a kritikai diskurzusból. A kutatók és a gyakorló építészek egyaránt olyan témákkal foglalkoztak, mint a populáris kultúra, a művészi szabadság és hitelesség kérdése, a hely, az identitás, s miközben felfedezték a városi kontextust, mintha eszükbe sem jutott volna a természeti kontextus fontossága. A modern építészet humanizálásához az építészetelmélet felhasználta a szociológia, a pszichológia és az antropológia eredményeit, de a topográfia és az ökológia természetet is integráló szempontjai csak a hatvanas évek második felében jelentek meg.

Az alábbi írás témája a modern építészet és a természet viszonya a hatvanas évek hazai építészetében."

Simon Mariann írása


http://arch.et.bme.hu/korabbi_folyam/14/14simon.html

Tejesautó a templom előtt



Új stílus a templomépítésben

Régi fotók a Pasaréti térről












Forrás: http://egykor.hu/budapest-ii--kerulet/pasareti-ter-buszmegallo/3194#