Rimanóczy Gyula: Autóbusz-végállomás

"Rimanóczy Gyula 1937-ben tervezett épületének rekonstrukciója arra a modern műemlékek felújításánál felmerülő kérdésre keresi a választ, hogy milyen arányban rekonstruáljuk, illetve gondoljuk újra az épület egyes részleteit és egészét. Az általunk végzett rekonstrukció során az épület tér felőli arculata szigorúan korhű megoldásokkal született újjá. A korábban többször átépített udvar felőli homlokzat viszont lehetőséget adott a továbbgondolásra és új funkciók telepítésére az épület eredeti karakterének, Rimanóczy szellemiségének tiszteletben tartása mellett."

Idézet a rekonstrukciós tervdokumentációból

 " Nagyon örültünk annak, hogy ma is gyógyszertár működik, ahol az eredeti tervekben is az volt, vagy, ami hajdanán a BESZKÁRT volt, ma buszvégállomás. Amit tudtunk, visszaállítottuk. Persze ez néha nem is volt olyan könnyű. Például korábban egyrétegű üvegek voltak, és abból nem olyan nehéz finom profilokat csinálni, mint a ma elvárt kétrétegű üvegekből. Teljesen új viszont a korábbi pincerész, ahol régen csak egy széntüzelésű kazán volt. Most egy kis kiülős rész található ott parkkal, amely fő vonalaiban megegyezik azzal a lazán felvázolt kerttel, amit Rimanóczí zajzolt. Csak a nyárfákat sajnálom. Ki kellett vágni, mert a környék lakóit zavarta, hogy tavasszal két hétig száll a fátyolka róla."

Cságoly Ferenc

"Pasaréti tér, buszvégállomás, rekonstrukció (2001)

Megbízó: Budapest, II. Kerületi Önkormányzat

Helyszín: Budapest, II. Kerület, Pasaréti tér

Tervezés: Rimanóczy Gyula, 1937

Rekonstrukció: Építész Stúdió Kft. 2001

Kivitelezés: 2000-2001 Baucont Rt.

Építészek: Cságoly Ferenc, Sólyom Benedek"

Az idézetek és képek forrása: Somogyi Krisztina: Cságoly, Kijárat Kiadó, Budapest, 2004

Vizsgálatok _ 01

Emlékek

Ezen a honlapon az alábbi kommentek érkeztek a fenti kép láttán.

"Napi séták helyszíne nagymamámmal. A templom előtt, a bejárattól balra volt egy kilométerkő-szerű kő, arra szerettem ráállni és leugrálni róla. Óvodás évek."

"Ez nagyon könnyű, Pasaréti tér...

Pedig nem is vagyok fővárosi.
De az a kávézó nagyon jó ott, egyik kedvencem..."

"Ez bizony a Pasaréti tér valamikor a harmincas évek közepén. Még a patika is hiányzik, pedig az vagy ötven éve már megvolt. Érdekes még, hogy milyen üres a hegy. Hol van még a Csalán utca vagy a Kapy út?"

Majd Szent Antal megsegít!

Ady Endre: Szent Antal tisztelete

(részlet)

Mikor tudom, hogy Vagyok az, aki voltam S mikor az Ember Jól be- és kibomoltan Fetreng és őrjöng, Száguld és szenved, Hadd imádjam meg, Én, a kálvinista, A páduai Antalt, A szentet. Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) Majd Szent Antal megsegít! A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem Páduai Szent Antal (1195–1231. jún. 13). Jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul. Az igazi Antal, Lisszabon szülötte, csak annyiban felel meg a róla kialakult képnek, hogy fiatalon halt meg. Az eretnek- és szerzetesmozgalmak századának volt a fia, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc kortársa. Észak-Itália és Dél-Franciaország eretnekségekbe tántorodó tömegeit térítgette vissza a „helyes” útra a szó fegyverével. Érdemei elismeréséül IX. Gergely pápa alig 10 hónappal halála után szentté avatta. Hogy a szentté nyilvánítást a jámbor közvélemény is jóváhagyja, arról az egyház gondoskodott: e tíz hónap alatt Antal padovai sírjánál rengeteg csoda történt, számtalan kérés és ima talált meghallgatásra. Ez a tíz hónap alapozta meg Szent Antal későbbi közbenjárói hírnevét. […] Legnépszerűbb legendája szerint a szent egy zsidó embert meg akart győzni arról, hogy Krisztus valóban jelen van az oltáriszentségben. Ezért a zsidó szamarát a kehely és az ostya elé vezette. Az állat a szentségek láttán letérdepelt. Így lett a szamár Szent Antal jelvénye. Választásának volt valóságalapja is. Általában papi személynek – alázatát meg foglalkozása békés voltát bizonyítandó, és mivel Jézus is szamárháton vonult be Jeruzsálembe – nem illett lóra ülnie. Eredetileg Fernando névre keresztelték. Tizenhat éves lehetett, amikor belépett szülővárosának ágostonos kanonokrendi kolostorába. Végül 1220 nyarán csatlakozott a ferencesekhez. Keresztnevét templomuk védőszentjének, Remete Szent Antalnak a nevére cserélte. Tudásának és kiváló szónoki képességének köszönhetően Szent Ferenc megbízatásával megalapította a ferences rend első tanulmányi házát Bolognában, és ő lett a teológia első tanára. 1227-ben végleg visszatért és Páduában (Padova) és környékén tevékenykedett. Életének utolsó évében a composanpietroi remeteségben élt. Barátja egy hatalmas diófán készített neki kunyhót. Úton Pádua felé hunyt el. Itt is temették el a Santa Maria Maggiore templomban. Alig tíz hónappal a halála után XI. Gergely pápa szentté avatta. 1946-ban pedig XII. Piusz egyháztanítóvá nyilvánította.

Szakrális táj

Templomok völgye, Agrigento, Szicília

Dóm, Erfurt, Németország

San Francesco, Assisi, Olaszország

Apátság, Melk, Ausztria

Notre Dame zu Haut, Ronchamp, Franciaország

Pálos-rendi templom, Pécs

Táj és templom

" A jelentős építészeti alkotások minden időben vagy a táj, vagy az épített környezet, gyakran mindkettő meghatározó elemeivé váltak. Akkor alakult ki a harmonikus végeredmény a legnagyobb természetességgel, ha a környezet adottságai a mű befogadására készen álltak."

 "A templom elhelyezésével a tér egyszerre városszerkezeti és eszmei vonatkozásban vált központtá"

"Az új városrész korszerű villáival, vidám, zöld környezetével, ezt a kubuszos, világos, józan, katolikus gondolat egyszerűségét szimbolizáló, mindenkit feltartóztató és invitáló terv megoldását követelte. [...] A ragyogó, kívülről zárt formájú, nehézkes, horizontálisan fekvő tömeget, a templomot, karcsú, vertikális, feltörő toronnyal egészítette ki, amelyhez a környezet - hegyek, dombok - adják a teljesség kedvéért a diagonális egyensúlyt."
A korabeli sajtó fényképfelvételei ezt tökéletesen igazolják. Az Ördög-árok völgye, a bele torkolló Pasaréti út jobboldalán enyhén emelkedő domboldal, az erre kapaszkodó Csévy út és a Törökvész dűlő gerince -ha gondolatban kiemeljük a képből a templom együttesét- városon kívüli táj, természeti környezet marad csupán."  

"IX. Piusz Pápa 1924. szeptember 1-én alapította meg az Itáliai Egyházművészeti Központ Pápai Bizottságát, amely föltárta a katolikus világegyház legfelsőbb irányításában megnyilvánuló új szemléletet, a modern építészet befogadását. Négy alapelv megtartására vonta fel a figyelmet: 1. Alkalmazkodás a liturgiához; 2. A környezet harmóniájának megtartása; 3. A materiális pompa helyett a belső értékek dominanciája; 4. A belső terek kiképzése és a liturgikus tárgyak anyagszerűsége.

"A tervező művész úgy kívül, mint belül a teret, a fényt, árnyékot, az anyag érzéki hatását szellemesen harmonizálja."

"Elhelyezésénél fő szempont volt, hogy egyrészt a festői környezetbe illeszkedjen bele, másrészt a Hadapród-utca, illetőleg a Pasaréti-út felől jövet domináló képet nyújtson. A templom teste a Pasaréti úttal párhuzamosan, a mellette lévő, csak egy alacsony loggiával a templomhoz kapcsolt campanille pedig a Pasaréti-út törésvonalának tengelyébe állítva oly módon, hogy a Pasaréti úton a városból jövők a tornyot látják térlezárásképpen."

"Ami a templom stílusát, belső és külső megjelenését illeti, megállapítom, hogy őszinte eszközökkel monumentális hatásokra törekszik a tervező és ezt a célját el is éri. A nagy mértanias tömegek arányos felépítésűek, és tiszta élek, nagy fény-árnyék és reflexhatások között a tervező előadja poétikus mondanivalóját is"

Forrás: Harsányi István-Vladár Ágnes: A pasaréti Páduai Szent Antal templom, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 1999

Pasaréti korai modern műemlékek és kortárs épületek

Pasaréti korai modern műemlékek nagyobb térképen való megjelenítése

Forrás: Vargha Mihály (szerk.): Pasarét és környéke, Arturia Kiadó, Budapest, 2000

Fogaskerekű

Forrás: http://filmhiradok.nava.hu

Rőzseszedés a Hűvösvölgyön

Forrás: http://filmhiradok.nava.hu

Hűvösvölgyi futóverseny

forrás: http://filmhiradok.nava.hu

Ajtó, utca, körforgalom

http://www.litera.hu/hirek/ajto_utca_korforgalom

Niczki Tamás: Hazai modern lakóházak tanulsága - DLA értekezés

„A lakóháznak nem a térből visszavonuló menedéknek, hanem magának a térben zajló életnek kellene lennie”
(Moholy-Nagy László)


"Füst Milán például így  nyilatkozott a számára rideg modern lakóépítészetről: „Csak csontváz, hús nincs rajta. Legfeljebb oly csontváz, amely be van festve. – csak a szerkezet – mindenütt szerkezet… a tér
kihangsúlyozva […]  – S laknál ebben? – ebben a síkos, túltiszta, túlfehér, sterilizált világban, amelyben egy meghitt helyecske sincs? – Linóleum, üveg, vas csempe… csupa testnek idegen anyag mindenütt…”
 A haladó gondolkozású író-költő ezeket a sorokat Kozma Lajos Havas villájában tett látogatása után jegyezte fel a naplójában. Érezhetően tartózkodott annak világától, pedig Kozma – saját megnyilatkozásai szerint - a szigorúan vett funkcionális elvárásokon túl szellemi igényeket is próbált kielégíteni családi
házaiban. "

"A modern klasszikus korszakában a konvencionális megoldásokat elvetve, gyakran az életmód megtervezését is feladatul tűzték ki az építészek. A funkcionális igények kielégítésénél többet vállaltak magukra. "


"A lakóépületnek a bentlakók identitását kell tükröznie. Ez egy olyan jellemzője lehet, amely a világ változása közben is mindig érvényes marad. Mi tudja jobban kifejezni a lakók identitását a lakóépületnél? Vagyis, mennyire kell a lakókörnyezetnek tükröznie a benne élők karakterét, illetve, mely pontig szólhat bele az alkotó, a ház kialakításába? Meddig mehet el a tervező a lakó életmódjának a meghatározásában? A kérdések sorát hosszan folytathatnánk. Ma az építész és a leendő lakó kapcsolata rendkívül
összetett, a gyorsan változó életformák és különböző lakók eltérő elvárásai pedig újabb és újabb nehézségeket gördítenek a tervező elé.
 [...]
Érdekes azonban az a különbség, amelyet az ugyancsak Molnár tervezte Pasaréti út és Trombitás utca sarkán álló, társasháznál tapasztalhatunk.  (Bp. II. Pasaréti út 7, Molnár Farkas) A megjelenésében sokkal összetettebb épületre, úgy tűnik, tulajdonosai jobban vigyáztak: a korábban rossz állapotba került házat pár éve nagyjából az eredeti állapotának megfelelően újították fel. Az épületegyüttes főjellegzetessége a zárt erkélyek és loggiák sakktáblaszerű váltakozásából létrejövő Pasaréti úti homlokzat, mely véleményem szerint nagyobb identitást kölcsönöz a bentlakóknak. A komplexebb homlokzati plasztika
minden bizonnyal közelebb hozta a lakóit a házhoz. [...] A lakó identitását erősítheti a karakteres vizuális mintázat, és a használók szabadságfokának növelését engedő (annak következményeivel előre számoló) tervezői magatartás."

"A hiteles alkotás feltételezi a konkrét fizikai környezeten túl, a tágabb értelemben vett gazdasági, társadalmi és kulturális dimenziók ismeretét. Az adott hely lehetőségeinek és korlátainak mérlegelése alapvető fontosságú ahhoz, hogy az épület korszakokon túlmutató értékekkel rendelkezzen."

Forrás: http://dla.epitesz.bme.hu/appendfiles/124-niczki_t_2007_ert.pdf

"A hegyekben élő mesebeli óriások"

„Legyőzni a természetet vagy „belehelyezkedni” úgy, hogy átjárjon; a lényegre összpontosítva megragadni dialektikáját; geometrikusan elrendezni, vagy a kertet megművelve létrehozni a tökéletes természetet, a kiválasztott mikrokozmoszt, a földi paradicsomot, a vad természettel szemben az emberi élethez alkalmazkodó természetet; vagy nevelő céllal az emberi jóság és az igazság tükreként használni – ezek azok a szempontok, amelyekhez szépen sorban, pontos és kidolgozott építészeti válaszokat kell hozzárendelnünk.”

Vittorio Gregotti fenti, 1966-ban írt sorai építészet és természet viszonyának új megközelítésére utalnak.¹ Bár a második világháborút követő két évtized a modern építészet számos problémáját vetette fel, az építészet – természet viszony valahogy kimaradt a kritikai diskurzusból. A kutatók és a gyakorló építészek egyaránt olyan témákkal foglalkoztak, mint a populáris kultúra, a művészi szabadság és hitelesség kérdése, a hely, az identitás, s miközben felfedezték a városi kontextust, mintha eszükbe sem jutott volna a természeti kontextus fontossága. A modern építészet humanizálásához az építészetelmélet felhasználta a szociológia, a pszichológia és az antropológia eredményeit, de a topográfia és az ökológia természetet is integráló szempontjai csak a hatvanas évek második felében jelentek meg.

Az alábbi írás témája a modern építészet és a természet viszonya a hatvanas évek hazai építészetében."

Simon Mariann írása

http://arch.et.bme.hu/korabbi_folyam/14/14simon.html

Pasarét történeti térképeken

Forrás: http://terkepek.sg-1.hu/